A napenergia hasznosításának egyik fajtája az aktív hasznosítás. Ekkor direkt, erre a célra készített eszköz – napkollektor vagy napelem - segítségével a Nap sugárzási energiáját hővé vagy villamos energiává alakítjuk át. Ezeknél a rendszereknél lehetőségünk van használati melegvíz készítésre, fűtésrásegítésre illetve medencevíz melegítésére fordítani a nyert hőenergiát.
Szelektív síkkollektor: A szelektív síkkollektor esetén hőszigetelt alumínium házba helyezzük el az abszorber bevonatos, rézcsőre rögzített hőhasznosító elemet. A réz abszorber elnyeli a napsugárzást és azt hővé alakítja át. Az így nyert hőenergiát a csővezetékben keringetett hőhordozó közeg segítségével lehet a kollektorból elszállítani és felhasználni a már említett melegvíz készítésre, fűtésrásegítésre vagy a medencevíz melegítésre. Ma az egész világon az eladott napkollektorok döntő többsége (több mint 90%-a)
Napkollektoros HMV termeléshez a szelektív síkkollektorok, és a vákuumcsöves, vagy vákuumos síkkollektorok alkalmazhatóak. Használati melegvíz készítésre tervezett szolár rendszer esetén az éves hőfogyasztás akár 70%-a is fedezhető napenergiával. Kisebb méretű szolár rendszerek esetén olyan melegvíz-tárolókat alkalmaznak, melyekben két hőcserélő található. Az alsó hőcserélő segítségével a napkollektoros rendszer melegíti fel a tároló vizét, a felső hőcserélőn keresztül pedig a hagyományos hőtermelő (pl.: gázkazán).
Fűtésrásegítés esetén az a cél, hogy a szükséges fűtési vízhőmérséklet eléréséhez a kazán a lehető kevesebb energiát használja fel. A visszatérő fűtési vezeték a legjobb hely a beavatkozásra, ez a fűtési rendszer leghidegebb pontja. Ezt a felhasználást akkor célszerű mérlegelni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
A beépített kapacitás nyári csúcstermelését ésszerűen fel lehet használni a használati melegvíz termelésen kívül, medencék fűtésére, esetleg abszorpciós hűtéssel az épületek klimatizálására. [3]
A leghatékonyabb szolár rendszereknek a medencevíz fűtésével kombinált használati melegvíz-készítésre és fűtésrásegítésesre tervezett rendszerek bizonyulnak. A napkollektorok teljesítményét és teljesítő képességét itt tudjuk legjobban kihasználni. Ugyanis medencevíz melegítés feladata nélkül a nyári időszakban a fűtésrásegítésre tervezett napkollektor felületek kihasználatlanok lennének.
Egy szolár berendezés alkalmazásának számos előnyét tudjuk felsorolni. Először is környezetvédelmi jellegét kell megemlítenünk, mivel alkalmazása során nem bocsájtunk ki semmilyen káros anyagot a levegőbe. Becslések szerint 10 m2-nyi kollektorfelület alkalmazásával a hagyományos hőtermelők 1 – 3 tonnával kevesebb CO2-ot juttatunk a levegőbe. Továbbá előnynek számít, hogy egy ilyen berendezés karbantartást szinte alig igényel, így erre használójának nem kell komolyabb összegeket fordítania. [5]
[1] http://www.foldenergia.siteset.hu/index.php?m=14100 [2] Tervezési segédlet. Budapest : Naplopó Kft., 2006. [3] Homonnay, Györgyné és Zöld, András. Épületgépészet 2000, Fűtéstechnika II. Budapest : Épületgépészet Kiadó KFT., 2001. [5] http://www.jullichglas.hu/uzletagaink/napkollektorok/2